Segítségnyújtás a közelgő vizsgákhoz, év végi hajrához

A következőkben főként középiskolásokat és egyetemistákat segítő információkat szeretnénk megosztani. Tanulási stílusonként igyekeztünk összegyűjteni néhány hasznos tippet, amit érdemes lehet megfogadni az eredményes tanuláshoz.

Mindenkivel megesett már, aki középiskolai oktatásban vagy felsőoktatásban vesz részt, hogy teljesen a körmére égett a tanulás, azt se tudja hogyan kezdjen hozzá, mi tévő legyen, hogyan fog ekkora anyagrészeket, ilyen rövid idő alatt megtanulni. Pedig van rá megoldás!

Hogy kezdjünk hozzá?

1. Rendszerezzük, hogy milyen akadályok/vizsgák állnak előttünk, melyik a legkönnyebben és melyik a legnehezebben teljesíthető tárgy!
2. Készítsünk vizsgabeosztást! Figyeljünk arra,  hogy ne a legnehezebb vizsgák maradjanak a legvégére, mert addigra könnyen elfogyhat a lelkesedés és az energia! Minden felkészülésre megfelelő időt szánjunk!
3. Nézzük át, hogy melyik vizsgára, milyen anyagaink vannak meg, rendszerezzük azokat, szerezzük be a hiányzó részeket!
4. Osszuk be, hogy a felkészülés során egy nap alatt, mekkora anyagot szeretnénk feldolgozni!
5. Figyeljünk arra, a beosztás elkészítésénél, hogy nem lehet napi 24 órát tanulni! Fontos a megfelelő mennyiségű alvás (napi minimum 6 óra), a mozgás, más programok szervezése. Kitűzhetünk apró célokat, jutalmakat magunk elé; "Ha délutánig sikerül megtanulni az arra a napra szánt tananyagot, elmegyek a barátaimmal kávézni..."
6. Vizsga előtt szánjunk időt az ismétlésre!

Hogyan tanulj, ha vizuális típus vagy?

A vizuális típusú tanulók úgy jegyzik meg legkönnyebben az új információkat, ha látják azokat, ha valamilyen képet tudnak rendelni hozzá, vagyis olvasás, színekkel jelölés, rajzolás, jegyzetelés során.

1. Szerezz be a tanuláshoz színes tollakat, ceruzákat, színes post it-et, nagy méretű papírt, kartonokat!
2. A tanulást kezd a szöveg áttekintésével (segítségünkre lehetnek a Szitó- féle elemi tanulási technikák), majd az információk figyelmes elolvasása után kezdődhet is a feldolgozás!
3. Emeld ki színessel a szöveg egyes részeit! Segíthet, ha a színek használatában van valamilyen rendszer. (Például: az azonos szinten lévő információkat jelöljük azonos színnel, vagy a szöveg könnyebben megtanulható részit jelöljük egy színnel, esetleg kulcsszavakat is írhatunk a kiemelt részek mellé, míg a nehezebben megjegyezhető, memorizálásra váró részeket is más-más színekkel jelöljük, esetleg leírjuk a kritikus részeket...)
4. Segíthet a post it! Ezek az apró, színes papírtömbök segítségünkre lehetnek kulcsszavak, kulcsmondatok, definíciók feljegyzésében, majd a ragacsos hátú darabokat könnyen felragaszthatjuk logikus elrendezésben a faliújságra, falra, ajtóra, vagy plakátot is készíthetünk belőlük, ahol jelöljük a kulcsfogalmak közti összefüggéseket is.

   

   Brainstorming- "ötletbörze" a legfontosabb kulcsszavakból

   
   

   
   

Szintén nagy segítséget jelenthet a tanulás során a gondolattérkép. Gondolattérképre főként kulcsszavakat, kulcsmondatokat írhatunk fel, összekapcsolva az összetartozó fogalmakat, esetleg apró ábrákkal, rajzokkal illusztrálva a lényegesebb részeket.

A gondolattérkép lehet:

Egyszerű, kézzel rajzolt...

Bonyolultabb, apró ábrákkal, rajzokkal illusztrált

Online gondolattérkép- szerkesztő programokkal készített...

 A gondolattérkép nem csak látás útján könnyen tanulóknak praktikus. Mindenki számára hasznos lehet, ha nehezen áttekinthető tananyagról van szó. (A gondolattérképről részletesebben egy következő bejegyzésben...)


Hogyan tanulj, ha auditív típus vagy?

Az auditív típus hallás után tanul a legkönnyebben, vagyis hasznos lehet számára minden elhangzott információ.

1. Olvasd fel magadnak hangosan a megtanulandó részeket!
2. Ha van rá lehetőség, akár fel is veheted és vissza is hallgathatod a felolvasott részeket!
3. Nagy könnyebbséget jelenthet, ha már az előadáson/órán felveszed az elhangzottakat és azt hallgatod vissza. Ebben az esetben azonban, ne feledkezz meg engedélyt kérni a tanártól!
4. Mondd fel magadnak saját szavaiddal megfogalmazva a tananyagot! 
5. Ha szívesen tanulsz közösen másokkal (vagyis társas típus vagy), egymásnak is felmondhatjátok a megtanult részeket.
6. Segíthet az internet! A XXI. század diákjainak nagy segítője és egyben hátráltatója is az internet. Hogy miért hátráltat? Gondolom Veletek is gyakran előfordul, amikor nagyon fontos lenne tanulni, hogy a számítógép szinte hívogat, csábít tanulás közben. Aztán könnyen beadjuk a derekunkat és elmerülünk Facebook ismerőseink bejegyzéseiben, vagy beszippant minket egy-egy sorozatnéző-portál. Azonban az internet hatalmas segítséget is jelenthet számunkra. Nyilván minden tanuló fiatal tudja, hogy hol kereshet/olvashat a tanulmányaihoz hasznos anyagokat, viszont akkor is segítségünkre lehet, amikor már leragadnak a szemeink és nem bírunk többet olvasni. Ilyenkor érdemes olyan videókra, hanganyagokra rákeresnünk, melyek kapcsolódnak az aktuális tananyaghoz. Sokszor nem is gondolnánk, mennyi hasznos interjú, dokumentumfilm, tudományos kísérlet található, melyek kiegészítik, elmélyítik a tanultakat. Talán mindenkinek a Youtube ugrik be először, ha videók vagy hanganyagok letöltéséről van szó. Érdemes azonban ellátogatnunk a Magyar Televízió, vagy más csatornák, honlapjára, online folyóiratok oldalaira is, ahol rengeteg tudományos műsor, riportműsor is fellelhető az archívumban, így kedvünkre válogathatunk a a különböző témák között. (Természetesen nem csak az auditív típusnak  lehet hasznos a tananyag elmélyítése ilyen formában!)
7. Az auditív típusnál meg kell említenünk a zenehallgatás kérdését. Vajon hátráltat, vagy segít a zenehallgatás tanulás közben? Talán emberfüggő, de nem túl szerencsés olyan zenét hallgatnunk, aminek a szövege, dallama, ritmusa könnyen eltereli gondolatainkat, figyelmünket a tanulnivalóról. (Vagyis ne a legfontosabb vizsgánkra/dolgozatunkra tanulva kerüljön elő a Tankcsapda összes...)

Hogyan tanulj, ha mozgásos típus vagy?

Mozgás közben tanulás? Lehetséges ez? Hogyan?

Veled is előfordul, hogy képtelen vagy hosszú ideig ülni és a tananyagra koncentrálni? Figyelmed könnyen elterelődik? Állandóan hintázol, rugózol, matatsz tanulás közben? Nem kell megijedni, sokunkkal megesik ez (nem kell hiperaktívnak lenni hozzá), nagy valószínűséggel mozgásos típus vagy!

1. A mozgásos típusnak fontos lehet a megfelelő ülőhely kiválasztása. Hihetetlen, de segíthet egy forgószék, hintaszék, vagy egy ülőgömb is, melyek segítségével folyamatos mozgásban lehetünk tanulás közben is. Ezek a mozgások segíthetik a gondolkodást és  a koncentrálást. 
2. Segíthet a stresszlabda! A stresszlabda egy tömör, szivacsszerű anyagból készült, különböző formákat öltő, tenyérbe fogható eszköz. Ha tanulás közben a kezünkbe vesszük és nyomkodjuk, gyűrögetjük, segíthet levezetni felesleges energiáinkat, esetleg a vizsgadrukk miatt kialakult idegességünket.
3. Érdemes kipróbálni a rágót! Mindannyian ismerjük a rágó kellemes illatot biztosító hatását, de kifejezetten hatásos lehet a tanulás közben is, hiszen a stresszlabdához hasonlóan oldja az idegességet, segíthet koncentrálni.
4. Ha eljutottál odáig, hogy sikerült feldolgoznod egy anyagrészt, érdemes lehet felmondani azt az elmélyítés érdekében. Mivel a felmondáshoz már nem kell a jegyzeteidbe, könyveidbe mélyedni, hatásos lehet felállni és sétálgatni a szobában/lakásban, miközben felidézed magadnak a tananyagot. 
5. A mozgásos típus számára különösen fontos, hogy meghatározott időközönként megszakítsa a tanulást, tornázzon, fusson, vagy bármilyen testmozgást végezzen.

(Megjegyzés: A mozgásos típusok számára nem ajánlott könyvtárban tanulni. A többi ember nem biztos, hogy örülni fog egy rugózó, sétálgató személynek...)

Sok háztartásban megtalálható a képen láthatóhoz hasonló hintaszék. Érdemes kipróbálni tanuláshoz!

Tanulás labdán ülve

Stresszlabda

Hogyan tanulj, ha mechanikus típus vagy?

A mechanikus stílus akkor tanul könnyen, ha saját tapasztalatok útján dolgozhatja fel a tananyagot.

Éppen ezért, érdemes bejárni év közben az órákra/előadásokra, mert legnagyobb eséllyel ott fogsz tudni tapasztalatot szerezni egy-egy témával kapcsolatban. Otthon például nehezen fogsz tudni, és nem is szabad fizikai vagy kémiai kísérleteket végrehajtani!

Ugyanakkor a mechanikus típus számára is segítséget jelenthet az internet, ahol számos tapasztalatot gyűjthet (videók, fórumok) a feldolgozandó anyaggal kapcsolatban .

Kísérletezés

Az emberi test tanulmányozása

Hogyan tanulj, ha társas típus vagy?

Amennyiben könnyebben tanulsz másokkal, érdemes olyan társakat keresned, akik szintén szívesebben tanulnak társaságban.

Ilyenkor fontos, hogy a tananyagra koncentráljatok és azzal kapcsolatban osszátok meg egymással tudásotokat! Mondjátok fel egymásnak a megtanult részeket, fogalmazzatok meg kérdéseket, melyekre a másiknak válaszolnia kell!


Hogyan tanulj, ha csendes típus vagy?

A társas stílus ellentéte, ugyanis a csendes stílusú tanulók egyedül szeretnek tanulni, ha társaik magyaráznak, kevésbé fogadják el, inkább hátráltató tényezőnek fogják fel mások jelenlétét a tanulási folyamatban.

A csendes típus számára az a legjobb, ha megtalálja azt a helyet, ahol nyugalomban, csendben, önállóan tud tanulni, nem kell félnie attól, hogy mások megszakítják, zavarják. 

Ha egyik stílus sem jellemző ránk igazán...

Gyakran előfordul, hogy úgy érezzük, egyik tanulási stílus sem a sajátunk. Előfordulhat ugyanis, hogy vegyes típusok vagyunk, vagyis több tanulási stílust ötvözve tudunk igazán eredményesek lenni.
Ilyenkor meg kell találni azokat a technikákat, melyek segítségével a leghatékonyabban tanulhatunk!


Összegzés

A tanulástól sokszor félünk, halogatjuk, elodázzuk, aztán az utolsó pillanatban döbbenünk rá, hogy nem így kellett volna.  Ezért érdemes megismerni saját tanulási stílusunkat és az alapján olyan technikákat, stratégiákat alkalmaznunk, melyek leginkább kedvezőek lehetnek számunkra. Így nem feltétlen kell, hogy a tanulás nyűg, nehézség legyen számunkra!

Hasznos

Vajon tisztában vagyunk saját tanulási stílusunkkal? Hatékony módon szoktunk tanulni? Mi a szerencsés, ha olvasgatjuk, kijegyzeteljük, felmondjuk, meghallgatjuk, elmutogatjuk, lerajzoljuk?

Szitó Imre tanulási stílus kérdőíve segítségünkre lehet, hogy megismerjük saját tanulási stílusunkat.

Íme:

Szitó Imre(1987) A tanulási stratégiák fejlesztése, Iskolapszichológiai füzetek, 2 .sz. ELTE

Tanulási stílus kérdőív

 

Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat. Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád, és azt a számot karikázd be!

1 = azt jelenti, hogy nem jellemző rád
2 = azt jelenti, hogy inkább nem jellemző rád, mint igen
3 = nem tudod eldönteni, talán igen is, nem is
4 = inkább jellemző rád, mint nem
5 = igen, jellemző rád

A hármas választ lehetőleg ritkán használd, csak akkor, ha semmiképpen sem tudsz dönteni. Jó munkát kívánok!

1.       Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen megjegyzem.

5    4    3    2    1

2.       Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök.

5    4    3    2    1

3.       Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, barátnőmmel, mint egyedül.

5    4    3    2    1

4.       Nagyon hasznos számomra, amikor a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn, amikor magyaráz.

5    4    3    2    1

5.       Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom.

5    4    3    2    1

6.       Jól tudok úgy tanulni, ha csupán némán olvasva átveszem a leckét.

5    4    3    2    1

7.       Szívesebben töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy testmozgást igénylő játékkal.

5    4    3    2    1

8.       Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, „felmondom” magamnak a leckét.

5    4    3    2    1

9.       Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom.

5    4    3    2    1

10.    Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem.

5    4    3    2    1

11.    Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem.

5    4    3    2    1

12.    Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy szövegek vannak.

5    4    3    2    1

13.    Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni.

5    4    3    2    1

14.    Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kell megtanulni az anyagot.

5    4    3    2    1

15.    A szabályokat szóról szóra „bevágom”.

5    4    3    2    1

16.    Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék.

5    4    3    2    1

17.    Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok.

5    4    3    2    1

18.    Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam.

5    4    3    2    1

19.    Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás.

5    4    3    2    1

20.    Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom.

5    4    3    2    1

21.    Teljes csendben tudok csak tanulni.

5    4    3    2    1

22.    Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják mit kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem.

5    4    3    2    1

23.    Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom.

5    4    3    2    1

24.    Egyedül szeretek tanulni.

5    4    3    2    1

25.    Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem.

5    4    3    2    1

26.    Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a magnó.

5    4    3    2    1

27.    Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a leckét.

5    4    3    2    1

28.    Gyakran előfordul, hogy megtalálom a matekpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz.

5    4    3    2    1

29.    Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam.

5    4    3    2    1

30.    Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek.

5    4    3    2    1

31.    Amikor egy matekpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem.

5    4    3    2    1

32.    A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni.

5    4    3    2    1

33.    Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni. (Pl.: játékok és szerkezetek javítása, makramé stb.).

5    4    3    2    1

34.    Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat.

5    4    3    2    1

A kérdőív skálái:
Auditív: 2, 6n, 8, 14, 23, 32n
Vizuális: 4, 5, 19, 22, 29
Mozgásos: 7n, 9, 12, 16, 33, 34
Társas: 3, 18, 20, 24n
Csend: 11n, 21, 25, 26n
Impulzív: 1n, 13, 17, 28, 31n
Mechanikus. 10, 15, 27, 30

Az „n” betűvel jelzett item (pont) értékét úgy kapjuk meg, hogy 6-ból kivonjuk az item (pont) jelölt skálaértékét. A 11. sorszámú kérdésnél tehát, ha pl. az 5-öst karikázta be valaki, akkor 6–5=1 értéket kell nekünk a skálaérték számításánál figyelembe venni.
Az egyes skálaértékeket akkor tudjuk megfelelően összehasonlítani, ha átlagokkal számolunk. Az auditív skála esetén ez azt jelenti, hogy a kapott összeget hattal osztjuk, a mechanikus esetén 4-gyel stb.

Vigyázz, kész, rajt!

Elindultunk. Blogunk elsődleges célja, hogy hasznos információkat osszunk meg pedagógusokkal, tanulókkal, szülőkkel és nem szakemberekkel, tehát mindenkivel, aki érdeklődik a hatékony tanulás iránt.

Honnan indultunk?

Gyógypedagógus hallgatóként, a "Tanulási technikák fejlesztése" című kurzusunk egy csoportmunkája során, hosszas vacillálás után, azt a feladatot választottuk, hogy felmérést készítünk egy EÁI (enyhén értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolája) felső tagozatának valamely osztályában, a gyerekek tanulási technikáival, szokásaival kapcsolatban. Aztán egy kis külső motivációnak köszönhetően rájöttünk, hogy ez AZ a téma, amivel érdemes foglalkozni, így kiterjesztettük kutatásunkat és készítettünk belőle egy Tudományos Diákköri kutatást, amit szeretnénk még tovább bővíteni az országos fordulóra. 

Mostanra  azonban a házi feladatnak induló munkánk átalakult valami mássá... Komolyan érdeklődünk a témában, szeretnénk tovább kutakodni és megosztani tapasztalatainkat másokkal is, abban bízva, hogy ezzel jobbá tehetjük a tanulással kialakult kapcsolatukat. 

Az elméleti háttér mellett, szeretnénk, ha blogunk konkrét ötleteket, tippeket, javaslatokat tartalmazna, melyek segítségére lehetnek a pedagógusoknak diákjaik megismerésében, hatékony oktatásában, a tanulni vágyóknak pedig abban, hogy gördülékenyebben haladjanak előre.

Hosszútávú céljaink közé tartozik, hogy kutatómunkánk tapasztalatai alapján elindítunk egy honlapot, melyen minden korosztály- lehet pedagógus, szülő, tanuló, kisgyerek- megtalálja a számára fontos információkat a hatékony tanulásról.

Eddigi munkánk rövid összegzése

Eddigi munkánk eredményei alapján kiderül, hogy az általunk megkérdezett, felső tagozatos pedagógusok többsége nincs tisztában az elemi tanulási technikákkal, a diákok lehetséges tanulási stílusával. Úgy gondoljuk, hogy ezek átfogó ismerete nélkül a tanítási-tanulási folyamat eredményessége megkérdőjelezhető, hiszen nem csak a diákok aktuális tudása, teljesítménye fontos, hanem az is, hogy mennyire tudják előhívni később a tanultakat, illetve tudják-e alkalmazni azokat. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusoknak lehetősége legyen részt venni olyan színvonalas képzéseken, előadásokon, ahol elmélyíthetik ismereteiket a tanulási technikákkal és stílusokkal kapcsolatban.

A tanulókra vonatkozóan azt figyeltük meg, hogy a pedagógusoknak nehéz átadni számukra olyan technikákat, melyek megkönnyíthetik tanulási folyamatukat. Ezt bizonyítja például, hogy a gyerekek túlnyomó többsége először az írásbeli házi feladatot oldja meg, csak utána foglalkozik a tanulással, pedig a pedagógusok az ellenkezőjét javasolják nekik. Véleményünk szerint csak akkor lehet a gyerekeknek tanulási technikákat, stratégiákat tanítani, ha a tanítási folyamat során állandóan kitérnek azokra a tanulási technikákra, stratégiákra, melyek segíthetik a gyerekek eredményes tanulását.

Összességében elmondható, hogy munkánk során szerzett tapasztalataink komoly tanúsággal bírnak számunkra. Egyrészt további kutatásra, vizsgálódásra látunk okot a témában, másrészt pedig későbbi gyógypedagógusi munkánk során is tudjuk alkalmazni a tanulási technikákról, stratégiákról és stílusokról szerzett tapasztalatainkat.

Vizsgálatunkban megjelenő különböző iskolatípusok

Vizsgálatunkban három iskolatípusban végeztünk kutatást a tanulók tanulási stratégiáira, technikáira, tanulási stílusára és a tanárok ezekről való tudására vonatkozóan.

A három iskolatípus a következő:

1. Többségi általános iskola
2. Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolái
3. Alternatív iskola

Úgy gondoljuk, dolgozatunk elengedhetetlen része, hogy definiáljuk, pontosan mit is értünk többségi általános iskola, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolái és alternatív iskola kifejezések alatt.

1.                  A többségi általános iskola

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 26. § szerint:

(1)Az általános iskolának nyolc évfolyama van.

(4)Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

(5)Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

(6) Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán.

Vagyis kutatásunkban a többségi általános iskolák nyolc évfolyammal rendelkező iskolák, melyekben az oktatás-nevelés a Nemzeti Alaptantervben előírtak alapján zajlik, tanulói nem sajátos nevelési igényű gyermekek.

2.                  Az enyhén értelmi fogyatékos gyermeke általános iskolái

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30. § szerint:

“(1)A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani.

(2)A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban történhet...

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

(3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.”

Kutatásunkban olyan enyhén értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolái vettek részt, amelyekben az oda járó gyermekek a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján sajátos nevelési igényűek, tanulásban akadályozottak, (BNO kódjuk: F 70), a tanárok pedig minimum gyógypedagógiai főiskolai végzettséggel rendelkeznek, így a gyermekek a nekik szükséges habilitációs, rehabilitációs ellátásban részesülhetnek.

A későbbiekben az egyszerűség miatt az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolái kifejezés helyett némely esetben az „EÁI” betűszót fogjuk használni.

3.                  Az alternatív iskola

Vizsgálatunk során, az általunk alternatívként definiált iskolák jellemzőinek bemutatásához, Czike Bernadett az alternatív iskolákról alkotott gondolatmenetét szeretnénk követni.

„Az "alternatív" szó jelentése 1989 óta sokat változott. Eleinte az alternatív iskolák önmeghatározásának lényege az elhatárolódás volt, mely elsősorban a meglévő hagyományos iskolák és gyakorlatuk tagadását, a tőlük való elfordulást jelentette. Ma már az elhatárolódás motívuma helyett egy pozitív önmeghatározási folyamat zajlik...” (http://www.ofi.hu/tudastar/alternativ-iskolak 2012.03.16. 15:12).

Az alternatív iskolák fontos jellemzője, hogy teljesen megváltozott a tanárok szerepe, ugyanis a tanár nem a tanítási-tanulási folyamat főszereplője, inkább a háttérből irányít, a főszerep a gyermekeké. A tanárszerep megváltozásához kapcsolódnak bizonyos formai jegyek is, mint a tér elrendezésének, a tanítási módszerek megváltozásának jegyei. A téri elrendezés az alternatív iskolákban nem a megszokott katonás sorokba rendezett padsorokat jelenti, hanem mobilis, könnyen mozgatható, a különböző munkaformák és tanulásszervezési módok alapján elrendezhető asztalokat. Fontos szerepet kapnak a nyitott, könnyen hozzáférhető bútorok, a beszélgetősarok, a szőnyeg (Czike, 1997).

A tanítás módja is eltér az alternatív iskolákban a megszokottól. A frontális munka szinte teljesen háttérbe szorul, szerepét a kooperatív csoportmunka, az individualizált rétegmunka veszi át.

Az iskolai kommunikáció kiemelkedő fontosságú az alternatív iskolákban. A szülő- gyermek-tanár állandó kapcsolatban állnak egymással, viszonyukat bizalom és nyitottság jellemzi. Éppen ezért az alternatív iskolákban a tegeződés jellemző, nincs jelen a megszokott hierarchia, nincsenek alá-fölérendelt személyek, nincs tekintélyelvű fegyelmezés.

A tanár és a szülő állandó kapcsolatban állnak egymással, hiszen a gyermek fejlődésének két legfontosabb színtere az iskola és az otthon, így fontos, hogy megteremtsék az egyensúlyt az iskolai és az otthoni környezet, szokások között.

Az alternatív iskolákban a gyermekek véleménye is számít, saját érdeklődési körük, egyéni jellemzőik befolyásolhatják a tananyagot, a tanulás menetét. A gyermekek közti kapcsolatot a konfliktusmegoldásra való törekvés jellemzi, amelyben nagy segítséget jelentenek a tanárok és a szülők.

Az alternatív iskolát ugyanakkor a teljesítménycentrikusság helyett, a gyermekcentrikusság jellemzi. Megszűnik a tanulók közti állandó versenyeztetés, az értékelés személyre szóló, mindenkinek saját képességeihez mért, a tanulás pedig örömöt jelent, nem megoldandó kötelességet (www.ofi.hu/tudastar/alternativ-iskolak 2012.03.06 15:29).

Tehát az általunk vizsgált alternatív iskolák jellemzői, hogy céljuk a gyermekek általános emberi értékekre nevelése, az emberi méltóság szem előtt tartása, az élményszerű cselekvéses tanulás biztosítása, a tanulók közti együttműködés kialakítása, a személyiségközpontú nevelés biztosítása, a tanulók felelős részvételének hangsúlyozása (Rogers, 1986) Ugyanakkor feltételezik a gyermekről, hogy nyitott és szívesen fogadja, nem utasítja el az új ismereteket, hisznek és bíznak tanulóik ítélőképességében. A legfontosabb céljuk a boldog és szorongásmentes gyermekkor biztosítása, hogy a gyerekek számára a tanulás ne csak kötelesség, hanem örömforrás legyen.

Tanulási stílusok

A tanulási stílus ismerete nagyon fontos ahhoz, hogy a tanulásra fordított idő során minél hatékonyabbak legyünk, az új ismeretek elmélyülhessenek, akár később is könnyedén előhívhatóak legyenek.

A tanulási stílusokat különböző szempontok alapján osztályozhatjuk. A tanulási stílusok elkülönítésére rengeteg, eltérő elmélet született. Van olyan tanuláselmélet, amely a környezeti tényezőktől teszi függővé a tanulás eredményességét, mint a hőmérséklet, hang, vagy a fény. Más elmélet szerint a különböző tanulási stílusok elkülöníthetőek egymástól szociális motívumok alapján, vagyis az alapján, hogy a gyermek egyedül vagy csoportban tanul könnyebben. Létezik olyan megközelítés, amely a fizikai körülmények alapján különíti el a tanulási stílusokat, azaz hogyan tanul a gyermek különböző napszakokban, milyen hatással van rá a mozgás. Más megközelítések az érzelmi klímát (motiváció, strukturális szint), vagy a pszichológiai (reflektív vagy impulzív típus) tényezőket veszik számba a tanulási stílusok leírására (Heacox, 2006).

1.                  A tanulási stílusok osztályozása az érzékleti modalitások alapján (Szitó, 2005)

A tanulók különböző szinten igényelhetik, hogy hallás, látás, vagy mozgás - tapintás útján gyűjtsenek, dolgozzanak fel új információkat (Szitó, 2005). A bemeneti csatorna, tehát a különböző érzékleti modalitások alapján a következő tanulási stratégiákat különböztethetjük meg:

Auditív stílus: Azok a személyek, akik legkönnyebben hallás után, auditív ingerek segítségével sajátítanak el új ismereteket, főként a szóban elhangzott információkból tanulnak hatékonyan. Ez azt jelenti, hogy az auditív stílusú tanuló számára nem hátrányos a frontális oktatás, mivel az elhangzott szövegből ki tudják szűrni, el tudják raktározni a kellő mennyiségű és minőségű információkat. Az auditív stílusú tanuló számára azonban hasznos lehet az is, ha egy csoportmunka keretein belül a társaitól hallja a tananyagot, mivel viszonylag kevés embernél fordul elő, hogy ez az elsődleges stratégia. Az auditív stílusú tanulók számára hasznos lehet, ha tanulás során hangosan olvassák fel, vagy mondják fel maguknak a megtanulandó részeket.

Vizuális stílus: Elsősorban a látottak, vizuális ingerek alapján szerzik meg maguknak az információt. Ha látnak egy képet, szöveget, ábrát vagy táblázatot, a felidézésnél könnyedén le tudják írni szóban vagy lerajzolni a látott anyagot, mert agyuk könnyebben raktározza el a vizuális úton érkező információkat. A vizuális stílusú tanuló számára fontos a tanulás során a szemléltetés, illetve ha egyedül tanul, segítségére lehetnek rajzok, ábrák, valamint a különböző színekkel történő kiemelés is.

Audio-vizuális stílus: Az eddig említett két tanulási stílus ötvözete. Ahhoz, hogy igazán hatékony legyen az információ feldolgozása az audio-vizuális stílusú tanuló számára, egyszerre kell látnia és hallania az információt.

Mozgásos stílus: A kisgyermek nagy része mozgás útján fedezi fel a világot. Gondoljunk csak az óvodásokra, akik nagyon könnyen visszaidéznek egy mozgással kísért mondókát, versikét. Ezt a technikát alkalmazza az alsó tagozatos diákok nagy része, és a tanulásban akadályozott gyermekek egy része is. A mozgásos stílusú tanuló számára a mozgás segíthet az információk feldolgozásában, raktározásában, sőt a hasonló mozgássorok ismétlése a felidézést is megkönnyítheti. Ha a tanulásszervezésben rendszeresen alkalmaznának mind a finommotorikára, mind a nagymotoros mozgásokra alapuló tevékenységet, a gyermekek információelsajátítása sokkal hatékonyabb volna, és jóval motiváltabbak lennének.

Mechanikus stílus: Ez a technika hasonlít a mozgásos stílusra, mert ez is a mozgásos tevékenységeken alapszik, azonban különbözik abban, hogy itt gyakorlati tevékenységek végzése során történik a tanulás. Az új ismeretek gyakorlati úton történő feldolgozása segíti az elmélyítést. Kiváló példa erre az, hogy egy kisgyereknek hiába mondjuk el, hogyan kell cipőfűzőt kötni, nem fogja megtanulni, mert nem érti. Meg kell neki mutatni, és sokszor el kell gyakorolni, hogy menjen. A mozgásos stílus mellett ezt a technikát alkalmazza a legtöbb gyermek és a tanulásban akadályozott gyermekek legnagyobb része is, ezért lenne szükség a mozgás és az önálló tevékenységek során történő tanulás- tanítás beépítésére az oktatás kereteibe.

2.                  A tanulási stílusok osztályozása a társas környezet alapján

Az emberek különbözhetnek abban a tekintetben, hogy legszívesebben egyedül, párban, kiscsoportban, esetleg felnőtt segítővel tanulnak (Szitó, 2005). A szociális motívumok, a társas környezet a következőképpen jelenhetnek meg a tanulásban.

Társas stílus: Vannak olyan személyek, akik akkor tudnak igazán hatékonyan tanulni, ha ezt nem egyedül teszik, hanem társaságban. Ez a társaság lehet egy tanulópár, vagy a kooperatív csoportmunka során kialakult tanulócsoport. Ezek a tanulók jobban szeretik, ha a csoport közösen jut megoldásra, ha elmagyarázzák neki többféleképpen, amit nem értenek.

Csendes stílus: Az előző tanulási stílusnak pont az ellentéte, ugyanis a csendes stílusú tanulók egyedül szeretnek tanulni, ha társaik magyaráznak, azt kevésbé fogadják el, inkább hátráltató tényezőnek fogják fel a társak jelenlétét a tanulási folyamatban.

3.                  A tanulási stílusok osztályozása az információra történő reagálás alapján

Impulzív stílus: Az elnevezéséből adódóan az ezen stílust alkalmazó személyekre a hirtelen, átgondolatlan válaszadás, a “bekiabálás” a jellemző. Sokszor reagálnak az intuícióik alapján, az első eszükbe jutó feleletet mondják ki. Előbb adnak választ, minthogy mérlegelnék annak helyességét.

Reflektív stílus: Az előző stílus ellentéte. Jellemzője, hogy a személy a válaszadás előtt alaposan átgondolja a válaszát, elemzik a kérdést, logikai rendszerekbe helyezik az információkat. Reflektív stílussal rendelkező személyek, akik általában helytálló érvekkel tudják alátámasztani a válaszukat.

4.                  A tanulási stílusok a környezeti ingerekre való reagálás alapján

A tanulás környezetének jellemzői nagyban befolyásolják a tanulás eredményességét. Az emberek különböző módon preferálhatják a zaj és a csend szintjét, a helyiség tágasságát vagy zsúfoltságát, az aktuális hőmérsékletet, illetve a megvilágítást (Szitó, 2005).

5.                  A tanulási stílusok a motiváció alapján

A tanulók közti megkülönböztetés itt elsősorban arra vonatkozik, hogy a személyekre milyen mértékben van hatással a külső motiválás, illetve tanulási folyamatukat milyen mértékben irányítja saját belső motivációjuk, vagyis „mennyire belső ösztönökkel (kíváncsiság, kompetencia, pozitív önértékelésre törekvés, a teljesítmény elérése) vagy milyen mértékben külső ösztönzőkkel (tárgyi, társas, tevékenység megerősítők, illetve a tanítási környezet irányított, strukturált volta) késztethető inkább a tanuló a tanulási tevékenységre” (Szitó, 2005, p.12).

Nehéz feladat azonban egy tanulócsoport tagjainak tanulási stílusát felmérni, viszont hosszútávon teljes mértékben kifizetődő. A pedagógusnak a feltérképezést csak egyszer kell elvégezni, cserébe a tanuló a neki legmegfelelőbb módon kaphatja az információkat, és így a tanulás hatásfoka a maximumhoz közelíthet.

Miután kiderült, hogy melyik tanuló, milyen stílussal tanul, ennek megfelelően szervezhetjük meg az órát. Arra azonban ügyelni kell, hogy ne terheljük minden tanuló, minden információfeldolgozási csatornáját egyszerre, mivel összezavarodhatnak a hirtelen információhalmaztól, és a jó szándék az ellenkezőjébe csaphat át. Ezért is alkalmazhatóak jobban a tanórán a kooperatív technikák, mivel ilyenkor egyénileg differenciálhatjuk a feladatokat, és könnyebben alkalmazhatjuk a személyre szabott tanulási stratégiákat.

Tanulási stratégiák, technikák

Minden gyermeknek, tanuló felnőttnek vannak tanulási stratégiái, technikái, de sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy mely tanulási stratégiák, technikák lehetnek számunkra a leginkább előnyösek. Ahhoz, hogy az új ismereteket, feldolgozzuk, elsajátítsuk és később elő is tudjuk hívni, ismernünk kell a saját magunk számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat, technikákat. A jelen magyar oktatási rendszerben azonban a legtöbb pedagógus megfeledkezik arról, hogy megtanítani a tanulás „hogyanját” éppoly fontos, mint a tananyag feldolgozása.

A következőkben a tanulási stratégiákról és technikákról szeretnénk írni, ugyanis úgy gondoljuk, hogy ezek ismerete nélkül a tanulási folyamat nem lehet teljes, komplex.

Mi a stratégia?

„Stratégiának nevezzük a válaszok rendezett szekvenciáját, amelyek valamilyen probléma megoldását célozzák. A stratégia egy terv, amely magába foglalja az információgyűjtés szakaszait, valamint az információ feldolgozását, továbbá annak előhívását egy problémamegoldás során.” (Szitó, 2005. idézi: Swanson- Watson, 1982.)

Tehát a stratégia egy rendkívül összetett fogalom, hiszen egy komplex folyamat lépéseit foglalja magában.

Mi a tanulási stratégia?

„Az oktatási folyamatban alkalmazott tanítási-tanulási stratégiákon azokat a – kognitív belső tartalmukat tekintve komplex – eljárásrendszereket értjük, amelyek segítségével a diák képes kialakítani az alapvető gondolkodási-megismerési műveleteket, egyúttal eljut odáig, hogy ezeket elvileg azonos más helyzetben, új problémamegoldásokban is alkalmazza” (Nagy Sándor, 1993.)

Tehát valójában a megismerő folyamat során összetett eljárásokból, eljárásrendszereinkből épülnek fel tanulási stratégiáink, amelyek nem csak az információfeldolgozásban lehetnek segítségünkre, hanem az ismeretek hétköznapi életünkben való alkalmazásában is. Összességében elmondható, hogy a tanulási stratégiák a problémamegoldó gondolkodás kialakulásában játszanak fontos szerepet. (Szitó, 2005.)

Kozéki és Entwistle (1986) a tanulási stratégiák három alaptípusát különbözteti meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat.

1. A mélyrehatoló tanulás a dolgok megértésére törekszik. Ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.
2. A szervezett tanulás a rendszeresség, a jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.
3. A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül. Az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet. A rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, és eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját.” (http://alsos.fazekas.hu/wiki/Tanul%C3%A1si_strat%C3%A9gia 2012.03.02. 15:47)

1.                  A leggyakoribb elemi tanulási technikák (Szitó, 2005)

a.      Szöveg hangos olvasása.

b.      Néma olvasás.

c.       Az elolvasott szöveg elmondása.

d.      Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.

e.      Elmondás más személynek.

f.        Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.

g.      Ismétlés (bármely módon).

h.      Beszélgetés a társakkal a tanult információról.

i.        Áttekintés:

Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója.

Utólagos: aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetése.

j.        Ismeretlen szó meghatározása.

A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján.

Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez.

Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása.

k.      Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.

l.        Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása; saját szavakkal történő elmondása, értelmezése.

m.    Kulcsfogalmak kiírása.

n.      Kulcsfogalmak definíciója

o.      Jegyzetelés. Hallott anyag alapján. Szöveg olvasása közben. A jegyzetelt anyag vizuális tagolása. (Aláhúzás, nagybetűs írás, nyilak, betűk és számok, egyéni jelek, színek, stb.)

p.      Tanári vázlat vagy ábra értelmezése.

q.      Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése. Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. Alá- és fölérendeltségi viszonyok. Mellérendelt viszonyban lévő fogalmak. Ellentétes fogalmak. Ok-okozati kapcsolat.

r.       Összefoglalás készítése.

s.       Kérdések feltevése. Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget? stb.

t.        Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.

u.      Ábra készítése.

v.      Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése

w.     Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

2.                  Bonyolultabb tanulási stratégiák

A bonyolultabb tanulási stratégiákban összekapcsolódnak egymással az elemi tanulási stratégiák. A következőkben az SQ4R technikát, a MURDER- programot és a tanulás IPOO- modelljét fogjuk jellemezni.

Az SQ4R technika

A technika leírása Thomas és Robinson (1972) nevéhez fűződik, hat fontosabb lépésből épül fel (Szitó, 2005).

1. Scan= Előzetes áttekintés
2. Query= Kérdések alkotása
3. Read= Elolvasás
4. Reflect= Az olvasott információk átgondolása
5. Recite= Felidézés
6. Review= Ismétlő áttekintés

Az SQ4R technika lépései alapján a tanulás első lépése, hogy áttekintjük, végignézzük a feldolgozandó anyagot. Először végignézzük, hogy miről lesz szó, vannak-e ismerős elemek, mi az új, az ismeretlen, valamint olyan támpontokat keresünk, amelyekhez az új anyagot hozzá tudjuk kapcsolni.

A következő lépés a kérdésalkotás. Ekkor az anyag feldolgozását segítő kérdéseket alkotunk magunknak. A kérdésalkotásnak két fontos szerepe is lehet: egyrészt passzív olvasásból aktív lesz, másrészt előrevetítjük azt a kommunikációs formát, amellyel majd a számonkérés során találkozhatunk.

Az elolvasás a technika harmadik lépése, amikor végigolvassuk a szöveget, megismerkedünk az új információkkal.

Az elolvasás után átgondoljuk az olvasott szöveget, összekapcsoljuk az új ismereteket korábbi tudásunkkal, törvényszerűségeket, példákat keresünk.

A felidézés lépésekor megpróbáljuk emlékezetből választ adni korábbi kérdéseinkre.

Az utolsó lépés az ismétlő áttekintés, amikor a számonkérés, vizsga, teszt előtt újra végigmegyünk azokon a lépéseken, amelyek az elmélyítést, a pontos felidézést segítik.

A MURDER- program

A technika leírói Dansereau 1979 és munkatársai (1979) szintén hat fontosabb lépést különítenek el a programon belül (Szitó, 2005).

1. Mood= hangulatteremtés
2. Understanding= megértés
3. Recalling= visszahívás
4. Digest= emésztés, feldolgozás
5. Expanding= kiterjesztés
6. Reviewing= áttekintés

A MURDER- program első lépése a hangulatteremtés. Ekkor kialakítjuk a megfelelő motivációt, felkészülünk az új ismeretek feldolgozására, célkitűzéssel, időbeosztással és figyelemösszpontosítással.

A második lépés a megértés. Ekkor fontos, hogy kiemeljük azokat a részeket az új anyagból, amelyeket nem értünk, amelyek nem egészen világosak, ugyanis ezekre a részekre a feldolgozás részénél vissza kell térni. Ha ismeretlen szavak miatt nem világos egy-egy rész, akkor azokat kikeressük, szinonimákat keresünk rájuk.

A program harmadik lépése a visszahívás, amelynek három módját érdemes alkalmazni:

A parafrazeálást, a hálóalkotást és a kulcsfogalmak elemzését. A parafrazeáláskor saját szavainkkal ismételjük át az anyagot, hálózatalkotáskor logikai kapcsolatokat keresünk az új anyagban, a kulcsfogalamak elemzésekor pedig kiemeljük a lényegesnek tartott fogalmakat és megmagyarázzuk azokat.

Az emésztés, avagy a feldolgozás résznél a nem egészen világos részek feldolgozása történik.

A program ötödik lépése a kiterjesztés, amikor az újonnan tanultakkal kapcsolatban fogalmazunk meg kérdéseket.

Végül az utolsó lépés az áttekintés, amikor az új információk visszahívása érdekében újra ismételjük az anyagot.

A tanulás IPOO- modellje (Mező, 2004)

Az „IPOO” kifejezés szintén a tanulás egyes fázisainak kezdőbetűiből összeállított mozaikszó.

Ezek a fázisok a következők:

1. Input= az információgyűjtés

2. Process= az információfeldolgozás

3. Output= az információ visszaadása, alkalmazása

4. Organizáció= tanulásszervezés, mely meghatározza az előző fázisok hatékonyságát

A három komplex stratégia arra hívja fel a figyelmünket, hogy a stratégiák csak úgy lehetnek hatékonyak, ha az elemi tanulási technikák alkalmazásában van egy bizonyos sorrend, vagy csak bizonyos stratégiák együttesen lehetnek csak hatékonyak.